Jelenlegi hely

A szavak ereje

Ewin az égett betegek kezelésekor a „hűvös és kellemes” szuggesztív „üzenet” hatásaként képes arra, hogy megelőzze a mély szövetrétegek lelökődését, a gyulladást és az ödémát. Evans arról számol be, hogy egy 12 perces szuggesztiós szöveget tartalmazó kazetta lejátszása műtét alatt az altatott (!) betegeknél a gyógyszerigény és a kórházban töltött idő szempontjából olyan előnyös hatású, hogy azzal (1989-es árakon számolva) évi 12 millió font költségmegtakarítás lenne elérhető Angliában csak a szóban forgó műtétekre vonatkozóan. Dünzl adatai szerint, ha a mentőápolók a mentés megkezdésekor egy kb. 1 percig tartó szuggesztív szöveget mondanak a sérültnek, nyugodt hangon, lehetőleg közvetlenül a páciens fülébe (akár eszméletlen páciens esetén is), a kontrollcsoporthoz képest a kórházba szállítás közben magasabb túlélési arány jelentkezik, valamint mindez rövidebb kórházi tartózkodást és gyorsabb gyógyulást hoz. Cheek kifejti, hogy ha legalább egy ember van, aki továbbra is élőnek tekintve beszél, kommunikál a (kómás) beteggel, megnöveli annak életesélyeit. Gruzelier kutatásai azt mutatják, hogy az immunrendszer jó működésére vonatkozó szuggesztiók mérhető szinten hatnak az immunfolyamatokra, és mindez valóban ahhoz vezet, hogy a kísérleti csoportnál az influenza-időszakban többen maradtak egészségesek, illetve jobban gyógyulnak a vírusfertőzésből a betegcsoport tagjai (mint az ilyen szuggesztiókat nem használó kontrollcsoportok).

Ha a szavaknak ilyen ereje van, miért nem használjuk őket ügyesebben? Miért nem egészítjük ki a szomatikus megközelítésű orvoslást ezzel a lehetőséggel a gyógyítás mennél több területén?

A SASOK képzés azoknak szól, akik szeretnék közelebbről megérteni, hogyan is lehet ilyen hatása a puszta szavaknak, vagyis akik szeretnének elsajátítani a szuggesztív kommunikáció alkalmazásának legfontosabb technikáit.

Mi is az, hogy „szuggesztió”?

Szuggesztiónak tekinthető tehát bármiféle "üzenet", a legtágabb értelemben, a tényleges szavaktól a kérdéseken át a tárgyi környezetig, bármi, ami hat. A megszólítások: pl. "na kedveském, mutassa a popsiját", támogató vagy biztató szavak: pl. "légy erős", sőt a diagnózisok közlési formája: "lényegében semmi különös gond nincs" - e megnyilvánulások mind-mind szuggesztív erővel bírnak.

Weitzenhoffer (1989) meghatározása szerint a “szuggesztió egy olyan kommunikáció, amely olyan önkéntelen választ vált ki, amely válasz a kommunikáció gondolati tartalmát jeleníti meg” (p. 321). A kommunikáció körébe sorolja a közvetlen verbális megnyilvánulások mellett az eseményeket valamint a helyzeteket is, tehát ezeknek is lehet (van) szuggesztív erejük, bizonyos gondolati tartalmakat takarnak, közvetítenek.

A szuggesztiós hatás lényege az, hogy a közlésre a befogadó nem engedelmességből, nem mint parancsra reagál, nem is mint kérést teljesíti, hanem egyszerűen "önkéntelenül" befogadja a kommunikáció lényegi tartalmát, amely hat rá (Bowers, 1981, Weitzenhoffer, 1980).

Weitzenhoffer (1989) a szuggesztió kritériumainak a következőket tartja:

(1) személyek közötti kommunikáció hatásaként,
(2) egy automatizmus lép fel (ld. alább),
(3) és a kommunikáció fő tartalma (gondolata) tükröződik és aktualizálódik a reakcióban.

Az "automatizmus" azt jelenti, hogy a válasz vagy
(1) "önkéntelen", olyan értelemben, hogy nem is lehetne tudatos kontrollal végrehajtani, vagy
(2) nem-szándékos, tehát bár a válasz általában akaratlagos kontroll alatt áll, az adott helyzetben nem tudatosan kezdeményezett vagy kontrollált.

Fontos tehát, hogy a szuggesztiók nem utasítások, nem kérések, hanem egyszerű kijelentések vagy gondolatok, amelyeket kisebb-nagyobb fokú szándékossággal a másikhoz intézünk. Következésképp a hatás önkéntelenül, automatikusan ébred a befogadóban, nem engedelmesség vagy tudatos elhatározás után. A szuggesztiókra való érzékenységben nagy egyéni eltérések vannak, de mindenki fogékony valamelyest a szuggesztiókra, és általánosan igaz az is, hogy bizonyos helyzetekben MINDENKINÉL megnő a szuggesztiókra való fogékonyság, vagyis a szuggesztibilitás:

a. módosult tudatállapotban
b. a félelem, kiszolgáltatottság, fokozott érzelmi igénybevétel esetén
c. amikor a megszokott vonatkoztatási keretekre nem támaszkodhat valaki, mert annyira szokatlan, újszerű számára a helyzet.

Mindezek a fogékonyság-növelő körülmények fennállnak a terhesség, de még inkább a szülés esetén, a legtöbb betegnél a kezelése során, mennél “komolyabb” a kezelés - a beteg szubjektív mércéje alapján - annál inkább.